Lontay-Szabó Éva asztrológus

Születési és kérdőasztrológia. Személyiség- és sorselemzés, éves előrejelzés, emberi kapcsolatok és alakulásuk elemzése, gyermekhoroszkóp, valamint konkrét kérdés megválaszolása kérdőképlet (horary) segítségével

Betekintés az asztrológia történetébe

Több mint tíz ezer éve a természetnek kiszolgáltatott, korai emberek létfenntartásuk érdekében figyelték a napszakok és az évszakok változását. Számukra is egyértelmű volt az, hogy a földi élet alapja a Nap fénye és melege. Megfigyelték, hogy a Nap mindig egy kicsit máshol kel, delel és nyugszik, mint az előző napon. Észrevették, hogy vannak az égbolton olyan égitestek, amelyek mindig ugyanott állnak és olyanok, amelyek mozognak, gyorsabban vagy lassabban haladnak. A Napon kívül figyelték a Holdat és a szabad szemmel is látható öt bolygót, ezek mozgását és hatásait is. Bizonyos csillagokat egymáshoz kötöttek, ezek lettek a csillagképek. Megfigyelték, hogy minden évszaknak van kezdete, tetőpontja és vége, így a négy évszakot is három-három szakaszra osztották. Észrevették, hogy éves útján a Nap mindig ugyanaz előtt a tizenkét csillagkép előtt halad el, így alakultak ki később az asztrológiában az állatövi jegyek. Ezek a megfigyelések rakták le az asztrológia, de a naptárkészítés alapjait is.

csillagos_eg_1.jpg

Kezdetben magát a csillagászatot, a csillagos éggel foglalkozó tudományt nevezték asztrológiának, melynek két ága volt. Az egyik ág az asztronómia, mely az égitestek mozgását, fizikai tulajdonságait figyeli, a másik az asztromantika, mely az égitesteknek a földi életre, eseményekre, emberekre gyakorolt hatását írja le. Ez a két ág egészen a 19. század elejéig szervesen kapcsolódott egymáshoz, amikor a felerősödő materialista szemlélet hatására a csillagászok többsége az asztromantikát babonának, tudománytalannak kiáltotta ki, kizárólag az asztronómiát tekintették tudománynak és ezt az elnevezést tartották meg maguknak, az asztrológiát elvetették, ami végül az asztromantikával vált azonossá.

Az asztrológiáról az első írásos emlékek az i.e. 4000 körüli időből származnak. Mezopotámiában már tudták, hogy a nap- és holdfogyatkozások szabályosan ismétlődnek és előre ki is tudták számítani ezek bekövetkeztét. Az óegyiptomiak, a sumérok, az asszírok és a babilóniaiak is fejlett tudással rendelkeztek (templomaikat bolygóisteneknek és csillagoknak emelték). Egyéni horoszkópokat a babilóniai, asszír időktől készítettek, addig csak a mundán asztrológiát, az asztrológia világeseményekkel, időjárással, terméssel, természeti jelenségekkel, katasztrófákkal, háborúval, békével, stb. foglalkozó ágát művelték. Eleinte csak uralkodók és hadvezérek horoszkópjait készítették el, hiszen a nép, az ország sorsa az övéktől függött. A középkortól már fontosabb személyek, méltóságok, pl. érsekek, püspökök, pápák, miniszterek, gazdag birtokosok, üzletemberek számára is készültek horoszkópok. Napjainkban már bárki számára elérhető egy személyes horoszkóp vagy előrejelzés, vagy válasz egy számára fontos kérdésre, problémára. 

bebe_napfogyatkozas.jpg

részleges napfogyatkozás 

A kaldeusok már magas szinten művelték a csillagászatot és a Nap, a Hold és a szabad szemmel látható öt bolygó hatásaihoz természeti és társadalmi jelenségeket kapcsoltak. I.e. 2000 táján a tudományos alaptételeiket rendszerbe foglalták. A Nap pályáját kör alakúnak ábrázolták, és a 360 fokos kört 12 egyenlő (30 fokos) részre osztották. Kezdőpontként azt a pontot határozták meg, amikor a Nap éppen az egyenlítő felett van, azaz március 21-ét, a Kos 0 fokot.

horoszkop_kos_0.jpg

A görögök ezt a tudást vették át és fejlesztették tovább. Platon volt az, aki a görög kultúrába behozta az asztrológiát. Nagyjaik közül például Pitagorasz (ő a számmisztika megalapítója, atyja is), Hippokratész, Thalész művelte ezt a tudományt.

platon.jpg puthagorasz1.jpg 

Platon                                                  Pitagorasz 

hippocrates.jpg          thalesz.jpg

Hippokratész                       Thalész 

Egyiptomban Claudius Ptolemaiosz, i.sz. 100 és 175 között élt matematikus, csillagász, asztrológus és földrajztudós rendszerbe foglalta korának asztrológiai ismereteit. Azok közé tartozik, akik a legnagyobb hatást gyakorolták az asztrológia történetére, fejlődésére. Híres műve a Tetrabiblos (Négy könyv), melyben leírja a bolygók méltóságait, erősségeit, hatókörét, minőségét. Az emberi külsőről és egészségügyi vonatkozásokról is sok, máig érvényesnek bizonyuló információt ad. A zodiákus jegyeihez sorolja a Föld országait, tájait, ír az állócsillagokról, csillagképekről, eklipszekről (fogyatkozásokról) és azok urairól. A művet egyébként az arabok mentették meg a pusztulástól, arab nyelvre fordították az 5. században, amikor egyébként Európában az asztrológiára éppen rossz idők jártak, és ahol aztán csak a 14. században fordították le ezeket ismét latinra és görögre. Ptolemaiosz számította ki a Föld átmérőjét és a Föld-Hold távolságot.

ptolemaiosz_terkepe.jpg

Ptolemaiosz térkép

A rómaiak idején is elterjedt volt az asztrológia, a császárok hittek benne, az általános műveltség részének számított.  Augustus uralkodása idején Marcus Manilius Astronomica c. művében leírja, hogy a világegyetem négy alapelemből (tűz, levegő, föld és víz) áll, leírja az állócsillagokat, a csillagképeket és a hozzájuk fűződő legendákat. Manilius természetesen asztronómiával is foglalkozott. Tudta és leírta, hogy a Föld gömbölyű, az űrben helyezkedik el, és körpályán forog a Nap körül, és hogy ilyen alakban kering a Hold is a Föld körül.

manilius_astronomica.jpg 

Manilius: Astronomica                              

A középkor elején Európában az asztrológia hanyatlásnak indult. Újbóli felvirágzását a 999-ben (érdekes szám, egy számmisztikus biztosan tudna mondani róla, a jelentőségéről valamit) pápává választott II. Szilveszternek köszönhette, akit a Mágus Pápa néven is emlegettek. Ekkor, a második évezred elején vált lehetővé, hogy az arab, zsidó és keresztény tudósok ismereteit összegezzék, latinra fordítsanak régi görög, arab és héber szövegeket. Későbbi korok pápái is támogatták az asztrológiát, pl. II. Gyula (élt: 1453-1513), VII. Kelemen (élt: 1478-1534) és V. Szixtusz (élt: 1521-1590).

silvester_ii.jpg                  ii._gyula_papa.jpg

II. Szilveszter, a Mágus Pápa         II. Gyula pápa

vii._kelemen_papa.jpg                    v._sziksztus_papa.jpg

VII. Kelemen pápa                 V. Szixtusz páp 

A 12. században Bonatus Anima astrologiae c. műve tette újra szélesebb körben ismertté az asztrológiát. Bonatus az óraasztrológia egyik kiemelkedő mestere volt.

bonatus_guido.jpg 

Bonatus

A horizontház-rendszer kialakításában játszott főszerepet a 13. században Giovanni Campani olasz matematikus. Rendszerét még ma is használják a klasszikus asztrológiában.

campanus_j.jpg

Giovanni Campani (Johann Campanus)

Gerolamo Cardano a 14. században eretnekség vádjával került börtönbe, mert elkészítette Krisztus horoszkópját. Cardano egyébként orvosnak tanult, matematikával, fizikával, geológiával, csillagászattal és filozófiával is foglalkozott, a nevéhez fűződik a kardántengely ötlete és elterjedése.

cardano.jpg

Gerolamo Cardano

Regiomontanus (Johannes Müller), a 15. században élt matematikus, asztrológus, a regensburgi egyetem tanára volt. Nürnbergben obszervatóriumot hozott létre. Később Hunyadi Mátyás meghívására Magyarországra jött, a király udvari orvosaként és asztrológusként működött itt, majd V. Szixtusz pápa udvari asztrológusa lett Rómában. Megalkotta saját horizontház-rendszerét, az óraasztrológusok ezt a házrendszert használják ma is.

 matyas.kiraly.jpg           regiomontanus.jpeg

 Hunyadi Mátyás                    Regiomontanus (Johannes Müller)

A 15. század másik nagy asztrológusa Marsilio Ficino volt, aki a Medici család anyagi támogatását élvezte. Latinra fordította Platon és Hermész Triszmegisztosz műveit.

ficino.jpg               hermes_mercurius_trismegistus.jpg

Marsilio Ficino                           Hermész Triszmegisztosz

A 16. század első felében élt Tycho De Brahe Skandinávia legismertebb asztrológusa volt. Svéd és dán fejedelmeknek készített horoszkópokat. Ő és Kepler dolgozták ki az Ephemeridák táblázatait, ami jelentősen megkönnyíti a horoszkóp kiszámítását. Az asztrológusok, programok ide, vagy oda, a mai napig használnak efemeridát. Tycho de Brahe ehhez leginkább pontos megfigyeléseivel járult hozzá. Ő használt Európában először kör alakú horoszkópot, addig ugyanis itt négyszögletes képleteket készítettek. Frigyes, dán király támogatásával és nemesi adományokból Hveen szigetén obszervatóriumot hozott létre. Később Prágában Rudolf császárnak is dolgozott Keplerrel együtt, aki amellett, hogy felállította a bolygómozgásokat leíró fizikai törvényeit, remek asztrológiai előrejelzéseket készített.

 tycho_de_brahe1.jpg  kepler.jpg    rudolf_csaszar.jpg

Tycho De Brahe           Johannes Kepler        II. Rudolf, az alkimista császár

John Dee a 16. század második felének híres angol asztrológusa és mágusa volt, térképészként pedig a kor nagy felfedező utazásait segítette. I. Erzsébet királynő tanácsadója volt, óriási könyvtárral rendelkezett.

dee_john.jpg 

John Dee

John Deet tekintette az angol asztrológia atyjának William Lilly, 17. századi asztrológus, aki saját korának híres és elismert asztrológusa volt (és ma is az). Leginkább arisztokratáknak és magas rangú katonáknak készített előrejelzéseket. Rengeteg jóslata vált be, többek között előre jelezte a nagy londoni tűzvészt. Elsősorban óraasztrológiával foglalkozott, a kérdőasztrológusok ma is az ő általa összegyűjtött és felhalmozott tudásra támaszkodnak. Fő műve a Keresztyén asztrológia, melyben összefoglalt és leírt mindent, amit az asztrológiáról tudott, és ami a kérdőasztrológusok alaptankönyve ma is. 

lilly.jpg    

William Lilly

A korszak másik kiemelkedő asztrológusa Jean Baptiste Morin, francia asztrológus volt, aki Richelieu bíboros udvari asztrológusa volt. Morin összegyűjtötte és korszerűsítette az összes addigi asztrológiai ismereteit. Astrologia Gallica c. műve az asztrológia gyakorlati alkalmazásáról szól, és máig alapműnek számít.

morin.jpg             richelieu.jpg

Jean Baptiste Morin             Richelieu bíboros

Lilly tanítványa volt egy ideig Nicolas Culpeper, aki az orvosi asztrológia és a gyógynövénytan területén alkotott nagyot.

culpeper.jpg

Placido De Titis, azaz Placidus, szintén a 17. század szülötte, aki kidolgozta egyenlőtlen horizontház-rendszerét, melyet a mai asztrológusok többsége is használ a natális (születési) horoszkópok kiszámításánál. Benedek rendi szerzetes volt a paduai monostorban, majd később sok európai arisztokrata, köztük Wilhelm osztrák főherceg, tanácsadója lett, illetve kapott tőlük támogatást a munkájához.

placidus.jpg

Placidus

A materialista szemlélet és gondolkodásmód 19. századi előtérbe kerülése, felerősödése következtében az asztrológia ismét hanyatlásnak indult. Ettől kezdve magukat komolynak tekintő tudósok nem foglalkoztak az ősi tudással és hagyományokkal (vagy azok, akik mégis, azok nem avatták be a nyilvánosságot abba, hogy folytatmak ilyen tanulmányokat és tevékenységet), szóval, ezek az ismeretek és hagyományok többnyire csupán műveletlen vásári jósok és pénzhajhász csalók kezébe kerültek, akik sokszor le is járatták, hiteltelenné tették az asztrológiát. A 20. századra azonban a világot kizárólag materiális alapokon magyarázó szemlélet némileg gyengülni kezdett, amit éppen a természettudomány fejlődése eredményezett. Az anyag mind kisebb részecskéinek, valamint a hullámok, sugárzások, rezgések megismerése olyan megállapításokhoz, állításokhoz vezetett, amilyeneket valaha az alkimisták vallottak, tehát, hogy az anyag lényegében egynemű, sőt tulajdonképpen rezgés, hullám, sugárzás. Ez a fejlemény kedvezett az "ezoterikus" tudományok, így az asztrológia reneszánszának is. Néhányan ismét komolyan kezdtek foglalkozni vele. Sajnos, a hanyatlás idején, illetve a történelem folyamán az ismeretek, a tudás egy része elveszett. Elmondhatjuk, hogy a régiek bizonyos dolgokat jobban tudtak, mint korunk asztrológusai. Mostanában egyre több színvonalas könyv jelenik meg komoly, tanult emberek tollából, és sok régi mű, a nagy elődök munkái is újrafelfedezésre, kiadásra kerülnek.

bonatus_2.jpglilly_ka.jpg             morin_astrologia_gallica.jpg

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 37
Tegnapi: 42
Heti: 113
Havi: 764
Össz.: 126 805

Látogatottság növelés
Oldal: Egy kis asztrológiatörténet
Lontay-Szabó Éva asztrológus - © 2008 - 2018 - sorselemzes-horoszkop.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »